A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Az MTA Zenetudományi Intézet Bartók Archívuma, Bartók Béla és Kodály Zoltán 2010. június 3-tól augusztus 31-ig |
Bartók Béla és Kodály Zoltán közös zeneszerzési magántanítványuk, Gruber Henrikné Schlesinger Emma szalonjában ismerkedett meg 1905-ben. Egy év múlva közösen adták közre a hazai folklorisztikában úttörő jelentőségű első magyar népdalfeldolgozásaikat. A személyesen is mind jobban elmélyülő barátságukat és alkotói szövetségüket hirdették 1910-ben közösen megrendezett zeneszerzői estjeik: a március 17-i Kodály-est és a március 19-i Bartók-est. Az első koncert éppen Emma asszony – az év augusztusától Kodály felesége – születésnapjára esett. A két koncert műsora a komponisták zongora- és kamarazenéjéből nyújtott reprezentatív válogatást, előtérbe állítva a népzene mellett elsősorban Debussy hatására kialakított újító zeneszerzői stílusukat. A kiállítás Bartók és Kodály, s ifjúkori barátságukban meghatározó szerepet játszó Emma asszony kapcsolatát eredeti tárgyi emlékek és dokumentumok alapján mutatja be.
Hálával tartozunk Kodály Zoltánnénak, valamint Kapronyi Teréznek, a Kodály Archívum vezetőjének a számtalan tárgy és kézirat kölcsönzésén túl a kiállítás megrendezésében nyújtott nélkülözhetetlen segítségükért. Értékes dokumentumok szíves rendelkezésre bocsátásáért köszönet illeti Vásárhelyi Gábort, Bartók Béla jogörökösét. Ugyancsak köszönettel tartozunk a Gödöllői Városi Múzeumnak nagyszámú képzőművészeti alkotás kölcsönzéséért, s különösen Őriné Nagy Cecíliának a válogatás munkájában nyújtott készséges segítségéért.
Képek a kiállításról:
A kiállítást rendezte:
Baranyi Anna
Kodály Zoltánné Péczely Sarolta
Vikárius László
A kiállítást támogatta:
Magyar Tudományos Akadémia
Nemzeti Erőforrás Minisztériuma
Nova Store
Mensator Restaurátor KKT