|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
|
Zenetudomány és előadói gyakorlat: A párbeszéd jelentősége a Bartók-kutatásban Nemzetközi zenetudományi kollokvium Szombathelyi Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztivál 2011. július 16–18. |
|
A Bartók Archívum alapításának 50. évfordulója tiszteletére a Bartók-kutatás kiemelkedő képviselőinek közreműködésével nemzetközi zenetudományi konferencia került megrendezésre a Szombathelyi Bartók Szeminárium és Fesztivál 2011. évi programjának részeként.
A Szombathelyi Bartók Szeminárium a „Bartók–új zene” mottó jegyében történt 1980-as évekbeli megújulása óta kiemelkedő jelentőségű a Bartók-kutatás számára, s alkalmat biztosított Bartók zeneművei tervezett összkiadása két műhelytanácskozásának, valamint egy 1995-ös nemzetközi Bartók Kollokvium megrendezésére.
A forráskutatás, kompozíciók, köztük korábban kiadatlan művek tudományos közreadása, a pianista–zeneszerző saját és más komponisták műveiből készült bejátszásainak vizsgálata – mind megannyi izgalmas kutatási terület, mely a budapesti Bartók Archívum számára 1961-es alapítása óta központi szerepet játszik. Éppen ezért választottuk a kutatás és előadó- művészet összefüggését a konferencia fő témájául. Elsősorban az „Aufführungspraxis”, a zenei előadói gyakorlat összefüggésében volt szó stílus- és notációs kérdésekről, korai hangfelvételek vizsgálatáról, valamint a népzenei gyűjtési „lelet” és műzenei kompozíció lehetséges összehasonlító elemzéséről. Emellett azonban szerepeltek referátumok a közreadói választások és döntések nehézségeiről, mindenekelőtt művek variáns alakjai összefüggésében.
A konferencián a Bartók Archívum munkatársainak két hosszabb ideje előkészületben lévő vállalkozása, Somfai László angol nyelven készülő Bartók tematikus műjegyzéke és Bartók kompozícióinak előkészületben lévő kritikai összkiadása is bemutatásra került.
A konferencián az előadások angol és német nyelven hangzottak el.
