A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Bartók Béla: Gyermekeknek zongorára. Korai változat és átdolgozott változat (a 48 kötetes "Bartók Béla zeneműveinek kritikai összkiadása" első kötete) és Bartók Béla: Írások a népzenéről és népzenekutatásról II. (a 8 kötetes "Bartók Béla Írásai" kritikai összkiadás negyedik kötete)
MTA BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem 2017. február 11.
|
|
A könyvbemutató programja
A megjelenteket köszönti:
Vékás Lajos akadémikus, az Magyar Tudományos Akadémia alelnöke
A két sorozatot bemutatja:
Somfai László akadémikus,
a Bartók-összkiadás alapító szerkesztője
Az új kötetekről Kovács Sándor beszélget
Somfai Lászlóval, Vikárius Lászlóval,
Lampert Verával és Biró Violával
A beszélgetést követően Fejérvári Zoltán zongoraművész részleteket játszik
Bartók Gyermekeknek című sorozatából
Sajtóközlemény
2017. február 11-én délután négy órától két,jelentős Bartók-sorozat új köteteinek bemutatójára kerül sor az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében. Mindkét sorozatot az Intézeten belül működő Bartók Archívum munkatársai szerkesztik.
A Bartók-művek 48 kötetesre tervezett kritikai kottaösszkiadása keretében – melynek elindulását 2015. szeptember 26-án, a zeneszerző halálának 70. évfordulóján jelentették be – elsőként a Gyermekeknek című zongoradarab-sorozat jelent meg, Vikárius László és Lampert Vera közreadásában. A háromnyelvű (angol, magyar, német), 400 oldalas, exkluzív kivitelű kiadás különlegessége, hogy a Gyermekeknek-sorozatot két változatban közli, így a darabok 1908–1910 között komponált eredeti és 1943-ban, Amerikában készült átdolgozott verzióját az olvasó egymás mellett tanulmányozhatja.
Bartók írásainak 8 kötetesre tervezett kritikai összkiadása 1989-ben indult el, 1999-ig három kötete látott napvilágot. A most megjelent negyedik kötet Bartók népzenéről és a népzenekutatásról írt ismeretterjesztő munkáit tartalmazza. A Lampert Vera által közreadott több mint 500 oldalas kötet is számos meglepetést tartogat, hiszen az 50 írás csaknem fele nyomtatásban mindeddig vagy egyáltalán nem, vagy csak idegen nyelven volt hozzáférhető.
***
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Támogatók:
![]() |
![]() |
|
|