|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
A Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport tagjai az IMS ‘Cantus Planus’ Research Forum konferencián
|
|
Cantus Planus konferencia 2021. július 28. szerda, 15 óra |
Szeretettel hívunk mindenkit a Nemzetközi Zenetudományi Társaság Cantus Planus gregorián munkacsoportja nemzetközi konferenciájára, amelyet az idén, a 2020 nyarán elmaradt csehországi találkozó helyett online rendeznek a ZOOM keretei között július 28-án 15.00 órától. A konferencia nemcsak formájában, de tartalmában is rendhagyó, sőt „kísérleti”: a résztvevők ötperces villámelőadásokban foglalhatják össze aktuális kutatási témáik, projektjeik legfontosabb eredményeit, és mutathatják be publikációikat, nem több mint két diából álló prezentációk kíséretében. A fórumon a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport három tagja – Czagány Zsuzsa, Gilányi Gabriella és Szoliva Gábriel – vesz részt, a középkori magyarországi kottás kódextöredékeket feldolgozó Fragmenta Manuscriptorum Musicalium Hungariae Mediaevalis, a magyarországi teljes zenei kódexek dallamkészletét műfajonként rendszerező Melodiarium Hungariae Medii Aevi Digitale és a Magyar Neumakatalógus projekteket és a hozzájuk tartozó weboldalakat, valamint a 13. századi Breviarium Notatum Strigoniense 258 töredék alapján készülő rekonstrukcióját mutatva be.
A Cantus Planus Research Forum regisztrációs linkje a következő: https://forms.gle/jWweMMEmsNGJecZj9
Szepesi Zsuzsanna: A BTK ZTI Könyvtárának Rácz Aladár-hagyatéka – Online könyvbemutató
„… él itt Magyarországon, Budán, fenn Torbágyi úti kis házában kerek e világ legnagyobb zeneművész…” – írta Rácz Aladárról (1886-1958) barátja, Füst Milán író. A jászberényi muzsikus cigány családból származó cimbalomművész útja fiatalon francia nyelvterületre vezetett. Az ösztönös népi előadó ott alakította ki színvonalas, stilárisan letisztult repertoárját, és érett autodidakta módon valódi előadóművésszé. Még nem volt ötvenéves, amikor svájci feleségével – állandó zongorakísérő partnerével – együtt hazatért Budapestre, ahol a koncertezés mellett kiteljesedett tanári pályája is. „Felejthetetlen, utolérhetetlen művészetét” barátok, tanítványok, muzsikus kollégák, diplomaták, impresszáriók, kritikusok, rajongók kísérték figyelemmel szerte a világon. A „cimbalom zsenijének” nem mindennapi életútjáról őriz dokumentumokat a kéziratos hagyaték, amelynek gondosan elkészített katalógusát tartja most kezében az olvasó.
A kötet szerzőjével, Szepesi Zsuzsannával Papp Ágnes beszélgetett.
Elhunyt Dr. Gombocz Istvánné Konkoly Adrienne, a Bartók Archívum volt munkatársa
Fájó szívvel értesültünk a Bartók Archívum egykori szeretett munkatársa 2021. július 2-án bekövetkezett haláláról. A franciául, angolul, németül kiválóan beszélő, író Gombocz Adrienne idegen nyelvű levelezőként előbb a Bartók Archívum igazgatója, Szabolcsi Bence, majd a szorosabb értelemben vett Bartók-gyűjteményt kezelő, belga származású Denijs Dille, végül Somfai László titkáraként dolgozott. Számos fontos tudományos kiadvány, elsősorban a Demény János által szerkesztett Bartók Béla levelei, majd az ifj. Bartók Béla által közreadott Bartók Béla Családi levelei és Apám életének krónikája kötetek kéziratainak gondozásában nyújtott nélkülözhetetlen segítséget. Bartók életének, kapcsolatainak, levelezésének, kézírásának egyik legjobb ismerője volt. Bár sokáig elsősorban a háttérben maradva segítette alapvető tudományos publikációk létrejöttét, végül több, dokumentumokat feldolgozó, értékes életrajzi tanulmányt is közölt. Ehhez több külföldi tanulmányutat tett könyvtárak, levéltárak mélyén rejlő fontos, addig ismeretlen forrásokat tárva fel, hiánypótló másolatokkal gazdagítva az Archívum gyűjteményét. Bartók román kolindákról írt könyvének kiadástörténetét, zeneműkiadókkal való kapcsolatát, az osztrák jogvédő társaság iratait, a ritka alkalmakat, amikor a zeneszerző karmesterként lépett vagy léphetett volna fel, élményszerűen megformált, gondosan adatolt dolgozatokban tárgyalta. Több fontos első levélközlésben működött közre, így többek között Somfai Lászlóval Bartók Michel Dimitri Calvocoressinek írt fontos francia és német leveleit gondozta. Kiemelkedően jelentős volt együttműködése a kiváló ausztrál–angol Bartók-kutató Malcolm Gilliesszel, akinek meghívására fél évet Ausztráliában tölthetett, ahol közösen dolgoztak a Béla Bartók Letters: The Musical Mind köteten; ehhez többek között Bartóknak a bécsi Universal Editionhoz írott leveleiből készült válogatást fordította angolra. Franciaországban is rendezett kiállítást Bartókról. De kiadványoktól és rendezvényektől függetlenül is központi szerepet játszott a Bartók-kutatás mindennapjaiban, s ő volt az Archívum gyakori külföldi látogatóinak, vendégkutatóknak és diákoknak legfőbb segítője. Rendszeresen látta vendégül a külföldi látogatókat az Archívum munkatársaival együtt, a munkahelyétől néhány percnyi sétára található otthonában, ahol vendégszeretetét, hangulat- és társaságteremtő képességét, olykor csipkelődéstől sem mentes humorát és konyhaművészetét egyaránt élvezhettük. Miután 70 évesen saját kezdeményezésére nyugdíjba vonult, nem szakadt meg kapcsolata az intézménnyel és munkatársaival. Nemcsak rendezvényeinket látogatta, hanem több vállalkozásba is még aktívan bekapcsolódott. Jegyzéket készített Pásztory Ditta hagyatékának újabban beérkezett dokumentumairól. Kedves emlékeket írt meg a Somfai László 70. születésnapjára összeállított angol nyelvű emlékkönyv számára, s még az Archívum alapításának 50. évfordulóján, 2011 júliusában – épp egy évtizede – a nemzetközi konferencia résztvevői számára előadásban idézte föl e mindannyiunknak fontos intézmény múltját. Gombocz Adrienne nyugdíjba vonulásáig közel negyven évet dolgozott a Bartók Archívumban. Kedves, szellemes, művelt és mélyen emberséges lényének emlékét hálával és szeretettel őrizzük.
Vikárius László
Tudományos fórum - Németh Zsombor
|
|
Németh Zsombor: Bartók Béla és a Pro Arte Vonósnégyes 2021. június 17. csütörtök, 10 óra
|
Czagány Zsuzsa előadása a „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport online fórumán
|
|
Czagány Zsuzsa: A 12th-century Sacramentury from Hungary as a Multilayered Source for Chant History 2021. Június 23. 17:00 |
A „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport szeretettel hív minden érdeklődőt Czagány Zsuzsa angol nyelvű online előadására, melyre az Early Music in Central Europe: Local Elements – Transregional Connections – International Research nemzetközi online fórum eseményeként kerül sor 2021. június 23-án délután 17.00 órakor. A részvétel regisztrációhoz kötött, ennek részletei a meghívóban olvashatók.