|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Megemlékezés Bartók Béláról és Kodály Zoltánról az MTA Székházban
Második alkalommal gyűltek össze a két zeneszerző és zenetudós életművének kutatói azon a helyen, ahol Bartók Béla 1934-től 1940-ig, Bartók távozása után pedig a Kodály vezette Népzenekutató Csoport dolgozott. Az eseményen intézetünket Richter Pál, Somfai László, Vikárius László és Szalay Olga képviselte. Az MTA cikke a megemlékezésről az alábbi linken olvasható.
Két különleges hangszerrel gyarapodott a Zenetörténeti Múzeum
Írta: Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Egy Sáránszky-hegedű és egy Stowasser márkájú basszustárogató megvásárlásával gyarapította a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének Zenetörténeti Múzeumát a Magyar Tudományos Akadémia. A hangszerek átadására 2021. október 5-én került sor a múzeumban, amelyen részt vett az MTA részéről Kondácsné Dallos Sarolta gazdasági igazgató és Csákiné Tóth Piroska vagyongazdálkodási szakreferens, illetve Richter Pál, a BTK Zenetudományi Intézet igazgatója, Baranyi Anna, a Zenetörténeti Múzeum vezetője, Brauer-Benke József, a múzeum tudományos főmunkatársa, továbbá a hangszerek felajánlói.
Fotó: Szőts-Rajkó Kinga/BTK
Mali István, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar klarinétművésze ajánlotta fel az 1920-as évek körül készült, Stowasser márkájú basszustárogatót a múzeumnak. A hangszer nevét készítője, Stowasser János után kapta, akinek 1897-ben szabadalmazott szoprántárogatója nemzeti hangszereink közé tartozik, és széles körben elterjedt. A hangszerkészítő mester a 20. század elején egész tárogatócsaládot hozott létre, különféle méretekben, hangfekvésekben, így basszusban is.
Fotó: Szőts-Rajkó Kinga/BTK
A Zenetörténeti Múzeum gyűjteményébe most kerülő hangszer kuriózum, ugyanis ismereteink szerint világszinten csak két darab maradt fenn belőle, a másik hangszer az Egyesült Államokban található. Különlegességét növeli, hogy egyedi példány: korpusza brazil cocobolo rózsafából készült, kézileg kivitelezett rézbillentyűkkel. Bár a mester nem ma faragta ki a rózsafából a basszustárogató testét, a hangszer állapota ennek ellenére kitűnő, játékra is alkalmas, igazi mestermunka. Mali Istvánt az átadásra elkísérte felesége, Schneider Katalin, aki a Magyar Állami Operaház zenekarában volt hegedűs.
Fotó: Szőts-Rajkó Kinga/BTK
Vágvölgyi Éva, a Dohnányi Zeneiskola hegedűtanára, szolfézstanára tízévesen szüleitől kapta a Sáránszky-hegedűt. A tőle vásárolt hangszer különleges helyet foglal el a Zenetörténeti Múzeum gyűjteményében, amelynek egyik legértékesebb részét a hegedűk jelentik, azon belül is a magyar hegedűkészítés fénykorából, a 20. század első feléből származó mesterhegedűk csoportja. 2014. október elseje óta a múzeum állandó kiállításának része az Egy 20. századi hegedűkészítő műhely és magyar mesterhegedűk című tárlat, amely Pilát Pál (1860–1931) és Sáránszky Pál (1919–2000) műhelyének tárgyaiból, valamint a Zenetörténeti Múzeum 20. századi hegedűgyűjteményének anyagából mutat be válogatást. Sáránszky által készített hegedűvel eddig még nem rendelkeztünk.
Fotó: Szőts-Rajkó Kinga/BTK
A múzeum dolgozói folyamatosan figyelemmel kísérték az eladó hangszereket, és nagy öröm volt, amikor rátaláltak az eladásra kínált, nagyon szép, hibátlan állapotú, 1957-ben Sáránszky mester által készített hegedűre. Sáránszky Pál személye a mai hangszerkészítőknek is fontos, hiszen még együtt dolgozhatott a 20. század elejének nagyra értékelt mestereivel is, de hosszú élete révén hatással volt a kortárs hegedűkészítőkre is.
A különleges hangszerek a múzeum állandó kiállításában kapnak helyet, így ezek a jelentős műtárgyak is hozzáférhetők, és egyaránt megtekinthetők a kutatók és a hangszerek iránt érdeklődő, zeneszerető közönség számára.
Zenekritika és zenei ismeretterjesztés – konferencia
|
|
Zenekritika és zenei ismeretterjesztés – a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság éves szakmai konferenciája BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2021. október 8–9. péntek–szombat. 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
Kedves Kollégák, Kedves Érdeklődők!
2021. október 8–9-e között kerül megrendezésre a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság éves szakmai konferenciája Zenekritika és zenei ismeretterjesztés címmel a Zenetudományi Intézetben. A tudományos előadások sorát kerekasztal-beszélgetés és kamarazenei hangverseny fogja követni.
A konferencia programját elérheti az ezen a linken.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk, az esemény nyilvános és ingyenes. Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet, hogy az Intézetben a jelenlegi rendelkezés szerint a programok csak maszkban látogathatóak.
Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság
A Lendület-Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport látogatása Šibenikben
Munkatársunk, Szoliva Gábriel OFM közbenjárására kutatócsoportunk két tagja, Gilányi Gabriella és Czagány Zsuzsa 2021. szeptember 20-án látogatást tehetett a horvátországi Šibenik ferences (minorita) kolostorában (Samostan Sv. Frane), ahol az ott őrzött 15. századi ún. Laskó Demeter-kódexet tanulmányozhatta a kolostor könyvtárosa, Fra Ivan szíves engedélyével. A kézirat, amelynek egységeit – az egyes traktátusokat – feltehetően a pécsváradi bencés kolostori iskolában jegyezték le az 1430-as évek első felében s fűzték össze könyvvé, a múlt század 80-as éveitől kezdve jól ismert a magyar művelődéstörténeti, könyv- és irodalomtörténeti kutatás előtt, hiszen 16. lapján egy ötsoros magyar nyelvű verses imádság olvasható. Azt már kevesebben tudják, hogy a kódex első és hátsó borítójához, feltehetően azok megerősítéseként egy-egy 12. századi pergamenlapot kötöttek, s hogy e pergamenlapokon a középkori magyar (esztergomi) kottaírás egyik legkorábbi emléke maradt fönn. A Lendület-Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport terepmunkáját Kemecsei Zsolt segítette nagyszerűen, aki a helyszínen nemcsak a teljes kéziratot digitalizálta, hanem különleges műszaki-fénytechnikai eszközök alkalmazásával, ultraibolya- és súrlófény használatával eddig olvashatatlannak s végleg elveszettnek hitt sorokat, szöveges és kottás bejegyzéseket is láthatóvá tett a főszövegben és a töredékes oldalakon egyaránt. A mind paleográfiailag, mind liturgikus-zenei tartalmát tekintve egyedülálló két kottás kódextöredék teljes anyagának megismerése új megvilágításba helyezheti, de legalábbis jelentősen árnyalhatja a magyarországi zenei íráskultúra legkorábbi korszakáról kialakult kutatói véleményt.
A hangjegyes fragmentumok elemző leírása hamarosan elérhető lesz a kutatócsoport http://fragmenta.zti.hu/ weboldalán.
Tánctudományi Tanulmányok 2020–2021 kötet – könyvbemutató
|
|
Tánctudományi Tanulmányok 2020–2021 kötet bemutatója BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2021. október 15. csütörtök, 18 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
Örömmel invitálunk minden kedves kollégát aTánctudományi Tanulmányok 2020–2021 kötet bemutatójára!
Helyszín: BTK Zenetudományi Intézet Bartók-termében (1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.)
Időpont: 2021. október 15-én 18:00 órakor.
Kérjük, hogy a részvételi szándékot előzetes regisztrációval jelezzék!
Minden érdeklődőt szeretettel várnak a kötet szerkesztői: Fuchs Lívia, Fügedi János és Péter Petra.
A kötetbemutató programja:
- Megnyitó performansz: Mészáros Máté: A távolság mechanikája – performatív-részvételi séta Vadas Zsófia Tamara vezetésével.
- A szerkesztők bemutatják a kötetsorozat múltját, a 2020–2021-es kötet szerzőit, írásait, valamint a jövőbeli terveket.
- Kerekasztal-beszélgetés a kötet szerzőivel Péter Petra vezetésével, mely során azt kérjük a szerzőktől, mutassák be a saját kutatási területüket, szakmai hátterüket és ennek kapcsán arról is beszéljünk, ki hogyan látja a hazai tánckutatás jövőbeli lehetőségeit.