|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Tánctudományi Tanulmányok – kötetbemutató
Két év telt el a Magyar Tánctudományi Társaság szakfolyóirata, a Tánctudományi Tanulmányok legutóbbi kötetének megjelenése óta. Az eltelt időben a tánckutatók újabb eredményekkel jelentkeztek, amelyeket a kötet szerkesztői, Fuchs Lívia, Fügedi János és Péter Petra négy tematikus egységbe rendeztek: táncantropológia, gesztuskutatás, táncpedagógia és forráskutatás. A kötet nyitótanulmányában Colin Quigley a szerkesztők felkérésére írta meg a táncantropológia történetét a kezdetektől napjainkig, elsősorban az amerikai és a brit eredmények figyelembe vételével. A táncantropológia fejezet mutatja be Joan Kealiinohomoku írását a balettről mint etnikai táncról, valamint Bondea Vivien funkcionalista szemléletű tanulmányát egy moldvai falu tánckultúrájáról. A gesztuskutatáson belül Darida Veronika és Kormos Janka filozófiai értelemben tekintenek a táncra mint gesztusra. Gál Eszter a kontaktimprovizáció oktatását ismerteti, tanulmányára mintegy korszaknyitó eredményre tekinthetünk, amely mozdulatelemzési eszközökkel vizsgálja a modern tánc e szinte strukturálhatatlan válfaját. A kötetet két, forrásokat feltáró tanulmány zárja, Lenkei Júlia a színháztudományi szempontjából jelentős Németh Antal kapcsolatát mutatja be a mozdulatművészettel, Keresztény Csenge pedig Martin György 1969-es romániai gyűjtéseit veti erős kritika alá.
A kötet bemutatójának ezúttal is a BTK Zenetudományi Intézet Bartók terme adott otthont. Az estét Harcsa Veronika és Szabó Réka performansza nyitotta meg, majd a szerkesztők ismertették röviden a kötet tartalmát. Ezután a jelenlévő és online becsatlakozó szerzők osztottak meg gondolatokat a kutatásaikról. A kötet jellemzője és nagy értéke a tánc sok szempontú, igen színvonalas vizsgálatának felmutatása. Az esemény nemcsak a tánctudósok és kutatók, de gyakorló táncművészek számára is vonzó program volt, jó példaként demonstrálva az elméleti és a gyakorlati szakemberek egymást inspiráló együttműködését. A kötet a Magyar Táncművészeti Egyetem és a Magyar Tánctudományi Társaság közös kiadásaként jelent meg.
Szabó Bálint és Fügedi János
Budapesti mindennapok Erkel és Liszt korában – Ünnepi konferencia Eckhardt Mária tiszteletére
|
|
Budapesti mindennapok Erkel és Liszt korában – Ünnepi konferencia Eckhardt Mária tiszteletére HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2023. december 13. szerda, 9:30 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
A HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának ünnepi tudományos konferenciája Eckhardt Mária tiszteletére.
A konferencia meghívója és programfüzete letölthető az alábbi linkekre kattintva:
A konferencia személyesen és online részvétellel is látogatható.
Program
9:30–12:45
Az ünnepeltet köszönti Richter Pál (a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet igazgatója) és Kim Katalin (a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet igazgatóhelyettese, a Magyar Zenetörténeti Osztály vezetője)
Elnök: Domokos Zsuzsanna
Kelemen Éva: „Ezek sorsszerű dolgok...” Néhány gondolat Eckhardt Mária és az OSZK Zeneműtára kapcsolatáról
Kaczmarczyk Adrienne: Liszt műsorválasztása Pest-Buda számára
Watzatka Ágnes: Liszt Ferenc responzóriumai – egy megoldott talány?
Kim Katalin: Az Erkel-operák kanonizációjáról. 19. századi lexikonok Erkel-szócikkei
Szünet
Elnök: Richter Pál
Grosz Sára Aksza: „Lisztnek egy barátja” – Ponori Thewrewk Emil
Cselényi Máté: Adalékok Liszt Ferenc Esztergomi mise bemutatójának előzményéhez
B. Kaskötő Marietta: Isoz Kálmán Pest–Budája: római katolikus egyházzenei élet a pest-budai mindennapokban (1800–1850)
Illyés Boglárka: Léo Delibes, Liszt és a budapesti társasélet
EBÉDSZÜNET
14:30 – 17:30
Elnök: Kaczmarczyk Adrienne
Tóth Emese: Egy főváros nevezetességei – Jankó János Pest-Budája
Szőnyiné Szerző Katalin: Az 1880-as évek Budapestjének hangja. Madárlátta kenyérdarabocska egy londoni Liszt-matinéról
Simény Beáta: Brassai Sámuel – a Szépirodalmi Lapok zenekritikusa
Békéssy Lili Veronika: „Zeng az ének, s fogy a beafsteake.” Az Auróra-kör Lloyd-palotában rendezett zeneestélyeiről
Bokor Lilla Dóra: Mit hegedült Reményi? Krémeset és cukrosat? – sajtó- és repertoárkutatás az 1861-es évvel bezárólag
Szünet
Elnök: Kim Katalin
Gusztin Rudolf: Herr Álmos, Herr Schupfer és egyéb polémiák a fővárosi dalegyletek körül
Horváth Pál: A pesti Nemzeti Színház zenekara és zenészei
Vizinger Zsolt: Harmónia & Hungária – Az első magyar zeneszerző-társaságok története
Illés Szabolcs: A régizenei repertoár jelentősége a zeneakadémiai oktatásban az intézmény első évtizedeiben
17:45
Balog József, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész hangversenye
Liszt Ferenc: Funérailles
Bartók Béla: Három csíkmegyei népdal, Allegro barbaro
Liszt Ferenc: Csárdás obstinée
Liszt Ferenc: 13. Magyar rapszódia
A konferenciát a Nemzeti Kulturális Tanács és a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.
A konferenciát a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet interneten keresztül Zoom-alkalmazással élőben is közvetíti, valamint a későbbiekben a Magyar Zenetörténeti Osztály honlapján is elérhetővé teszi. A valós idejű közvetítéshez a Zoom-alkalmazásban az alábbi adatokkal tud csatlakozni:
Meeting ID: 818 3553 4767 Passcode: 032563
Lányi 100 – Szimpózium a száz éve született Lányi Ágoston tiszteletére
Lányi Ágoston, a Zenetudományi Intézet volt tudományos munkatársa, az egykori Néptánc Osztály táncírója születésének 100. évfordulójára a Magyar Tánctudományi Társaság szervezett egy napos szimpóziumot a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetben 2023. december 2-án. A magyar táncíró szakma szép számban összegyűlt képviselőit, az érdeklődőket és a zoomon bekapcsolódókat Richter Pál igazgató úr köszöntötte, majd az esemény főszervezője, Fügedi János megnyitotta az ülést. Két szekcióban összesen kilenc előadás hangzott el. A mozdulatelemzés és a táncjelírás-elmélet "nagy öregjei" mellett a fiatal kutatók is számos témában tartottak előadást. Találkozhattunk jelmódosítási javaslattal, a páros táncok lejegyzési problémáinak ismertetésével, a kargesztusok analízisével, játékosítási módszertannal az egyetemi táncnotációs képzésben, a táncírás használatának kísérleteivel az általános iskolai oktatásban, valamint interdiszciplináris, strukturális és esztétikai elemzéssel is.
A Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport tagjai a Visegrád+ projekt nemzetközi műhelykonferenciáján
2023. november 28-án és 29-én Pozsonyban, a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport négy tagja (Czagány Zsuzsa, Gilányi Gabriella, Göbölösné Gaál Eszter, Nagy Torma Julianna) részvételével került sor az Early Music in Central Europe: Collaborated Research, Migrating Sources, Transregional Connections elnevezésű, a Visegrád+ pályázat keretei közt működő nemzetközi kutatócsoport első szakmai találkozójára. Az idén indult projektet, legalábbis annak előzményeit voltaképpen a szükség hívta életre: a világjárvány ideje alatt a középkori liturgikus egyszólamúság, a gregorián ének és gregorián paleográfia régóta együttműködő cseh, szlovák és magyar kutatói az együttműködés virtuális terébe kényszerültek. A másfajta kommunikáció azonban olyannyira jól működött, hogy az addig többé-kevésbé kötetlen szakmai beszélgetések hivatalosabb – ám még mindig virtuális – szintre emelkedhettek. Ekkor jött létre az Early Music in Central Europe (EMCE) online fórum, amely a zenei medievisztika legrangosabb nemzetközi, ugyanakkor közép-európai témákkal foglalkozó kutatóit hívta meg előadónak, és szervezett előadásaik köré szakmai diskurzust. A Visegrád+ pályázat nemcsak újabb szintet lépett e folyamatban, hanem vissza is hozta a lengyel fél bekapcsolásával immár négytagúvá bővült társaságot a valóságos térbe.
Ligeti-labirintus
November 29-én nyitották meg ünnepélyes keretek közt a bázeli Zenemúzeumban) a Ligeti-Labyrinth (Ligeti-labirintus) című kiállítást, amely Ligeti György zeneszerző születésének századik évfordulójáról emlékezik meg. A kiállítás – amely a BTK Zenetudományi Intézete és a komponista hagyatékát őrző bázeli Paul Sacher Alapítvány együttműködésében jött létre – korábban, április 13. és október 3. között Budapesten, a Zenetörténeti Múzeumban volt látható. Most új környezetben, de azonos koncepció mentén, ugyanazon kiállított tárgyak tekinthetők meg Bázelben. A kiállítás katalógusa, amelyet a három kurátor, Dalos Anna, Kerékfy Márton és Heidy Zimmermann jegyez, három nyelven: angolul, magyarul és németül is elérhető. A bázeli kiállítás 2024. április 7-ig lesz látogatható.