|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Grabócz Márta: Zenei jelentés és narratív stratégiák a 18–20. századi zeneművekben című kötet bemutatója
Május 23-án a Zenetudományi Intézet Bartók termében Tudományos Fórum keretében mutatták be Grabócz Márta, az MTA külső tagjának Zenei jelentés és narratív stratégiák a 18–20. századi zeneművekben (Budapest, Rózsavölgyi és Társa, 2024) című kötetét. Az eseményt Kim Katalin, a Tudományos Fórum szervezője nyitotta meg, majd Tallián Tibor bevezetője után a Zenetudományi Intézet három munkatársa mutatta be a könyvet. Kaczmarczyk Adrienne, az Új Liszt Összkiadás főszerkesztője, Vikárius László, a Bartók Archívum vezetője és Dalos Anna, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum vezetője egy-egy tematika mentén különböző fejezeteket ismertettek. A rendezvény zárásaként Grabócz Márta Nagy Dániellel, a kötet szerkesztőjével beszélgetett. A szerző többek között rámutatott arra is, milyen az általa használt elemzési mód, amely a kötetben tárgyalt szerzők – Mozart, Beethoven, Liszt, Bartók, Kurtág, Dusapin, Eötvös, Mâche – műveinek széles időbeli spektruma ellenére egységessé formálja a kötetet.
Tudományos fórum – Grabócz Márta
|
|
Grabócz Márta: Zenei jelentés és narratív stratégiák a 18–20. századi zeneművekben (Budapest, Rózsavölgyi és Társa, 2024) című kötetének bemutatója HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2024. május 23. csütörtök, 10 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
A kötetet bemutatja Dalos Anna, Kaczmarczyk Adrienne, Tallián Tibor és Vikárius László
A szerzővel Nagy Dániel, a kötet szerkesztője beszélget
A Tudományos Fórum szervezője: Kim Katalin
Technikai munkatárs: Gusztin Rudolf
Az eseményt személyes részvétellel tartjuk meg, ám a programot a Zenetudományi Intézet interneten keresztül Zoom-alkalmazással élőben is közvetíti, a későbbiekben pedig az Intézet honlapján elérhetővé teszi.
Valós idejű közvetítéshez az alábbi linkre kattintva tud csatlakozni pár perccel az esemény előtt:
https://us06web.zoom.us/j/7690441289?pwd=7ygb4abOEWy28m40wIbDmv2yhyW7Gq.1&omn=81237664994
(Meeting ID: 864 8168 7111. Passcode: HUNRENBTK. Ezekre nincs szükség, amennyiben a linkre kattintva csatlakozik.)
Várt és váratlan felfedezések erdélyi levéltárakban – A Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport töredékfeltáró útja
Régóta tervezett erdélyi kutatókörútjukra indultak 2024. május 12-én a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport tagjai, Czagány Zsuzsa, Gilányi Gabriella és Tóka Borbála. A három helyszínen – Kolozsváron, Gyergyószentmiklóson és Csíkszeredában –folytatott kutatásnak kettős célja volt: egyrészt minél több középkori kottás kódextöredék föltárása, azonosítása és digitalizálása, másrészt az új leletek elhelyezése a középkori Erdély liturgikus-zenei forrástérképén. Az utóbbi cél persze inkább távlati, hiszen az eléréséhez szükséges mélyelemző munkára jórészt a helyszíni terepszemlét követően kerül majd sor.
Tudományos fórum – Nakahara Yusuke
|
|
Nakahara Yusuke: Még egyszer Veress Sándor I. szimfóniájáról. Fejlesztés vagy elvetés és megalkotás HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2024. május 16. csütörtök, 10 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.
|
Tanulmányok a Studien zur Musikwissenschaft legújabb kötetében
„Musical Practice in the long nineteenth century. Unknown Ego documents from Central Europe” alcímmel jelent meg a Studien zur Musikwissenschaft 62. kötete. A Guido Adler által alapított tekintélyes zenetudományi periodika különszáma a 2022-ben azonos címmel, Bécsben megrendezett tudományos workshop előadásainak tanulmánnyá átdolgozott változatait közli. A bécsi Zene- és Előadóművészeti Egyetemen (MDW) lezajlott szakmai találkozó a személyes források, ego-dokumentumok (naplók, levelek) kutatásának újabb eredményeire, egyben a forrástípus vizsgálatának módszertani lehetőségeire összpontosított. A megbeszélések tanulságait is magukba foglaló esettanulmányok a hosszú 19. század eddig ismeretlen és kiadatlan ego-dokumentumain keresztül arra mutatnak rá, hogy a levelekből és visszaemlékezésekből milyen zenetörténeti tanulságok rajzolódhatnak ki. A Martin Eybl, Gesa Finke és Békéssy Lili Veronika által szerkesztett kötet szerzői között a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézetének több munkatársa is szerepel.